A fűtés fő összetevői:
- fűtő hőcserélő (radiátor), amely a kabinba belépő levegő felmelegítésére szolgál a motor hűtőfolyadék hőjével;
- elektromos hajtású ventilátor (túltöltő), amely szabályozott külső levegő ellátást biztosít a fűtőelemhez és a légkondicionáló csappantyúihoz;
- csappantyú a fűtésből az utastérbe érkező levegő hőmérsékletének szabályozására; a fűtőelem hőcserélőjén áthaladó levegő és a hőcserélőt megkerülő külső levegő mennyisége a helyzet változásától függ;
- csappantyúk a fűtésből a légcsatornákon keresztül érkező levegő utastérbe történő elosztására vagy a szélvédő fújására.
Rajz. 11.2. Fűtés (klíma) és belső szellőzés vezérlőpanel: 1 – légfúvó ventilátor üzemmód kapcsoló; 2 – a kabinba belépő levegő hőmérséklet-szabályozója; 3 – légáramlás-elosztó szabályozó; 4 – légkondicionáló kapcsoló; 5 – recirkulációs üzemmód kapcsoló
Ábrán. A 11.2. ábra a jármű belsejének fűtésére (légkondicionálására) és szellőzésére szolgáló vezérlőegység paneljét mutatja, amely a műszerfal konzoljára van felszerelve. A légkondicionáló kezelőszerveinek rendeltetését és működését a fejezet ismerteti. "Autó készülék" (cm. "Fűtés (klíma) és belső szellőzés").
A légfúvó ventilátor üzemmódjainak 1. kapcsolója a levegőelosztás és a hőmérséklet szabályozók helyzetétől függetlenül működik, és a ventilátor fordulatszámát az elektromos motor tápáramkörében lévő feszültség változtatásával szabályozza.
A 3. légáramlás-elosztó szabályozó és 2. hőmérséklet-szabályozó kábelhajtással vezérli a fűtés csappantyúit.
A légkondicionáló rendszer vezérlése a fűtéssel közös panelen található kezelőszervekkel történik (lásd 11.2. ábra).
A légkondicionáló rendszer a következő elemeket tartalmazza.
Kompresszor szíj hajtja a motor főtengely-tárcsájáról. A kompresszor szíjtárcsájába súrlódó elektromágneses tengelykapcsoló van beépítve, amely leválasztja a kompresszor tengelyét a szíjtárcsáról, vagy összeköti azokat, amikor a klímaberendezés az elektronikus motorvezérlő egység jelzése szerint működik. Működés közben a kompresszor az elpárologtató hőcserélőjéből hozzá szállított hűtőközeggőzt nagy nyomásra sűríti. A hűtőközeg gőzének hőmérséklete a kompresszor kimeneténél lényegesen magasabb, mint a bemenetnél.
Nyomáscsökkentő szelep a kompresszorba van beépítve, és védelmi funkciót lát el, kiold, ha a nyomás a megengedett érték fölé emelkedik a kompresszor kimeneténél. A nyomáshatároló szelep működésének oka lehet a nagynyomású szelep, az elektromos ventilátor stb. meghibásodása.
Kondenzátor hőcserélő (radiátor) a motor hűtőrendszerének hűtője előtt található, és fejlett szalagbetéttel rendelkezik a kompresszor által nagy nyomásra összenyomott hűtőközeg-gőzök gyors hűtésére és kondenzációjára.
Fojtócső (csökkentő) hálós szűrőkkel a bemenetnél és a kimenetnél, a párologtató hőcserélőjét folyékony hűtőközeget ellátó csővezetékbe szerelve. A csőben lévő fojtószelep korlátozza a folyékony hűtőközeg áramlását és csökkenti a nyomást az elpárologtatóban. A motor leállítása után a folyékony hűtőközeg egy ideig tovább áramlik a fojtószelep csövön keresztül a nagynyomású zónából az alacsony nyomású zónába. A fojtószelepnyíláson átáramló folyadék jellegzetes sziszegő hanggal jár, amely a motor leállítása után 30-60 másodpercig hallható, és nem jelez meghibásodást.
Párologtató hőcserélő (radiátor). A kondenzátor hőcserélőjéből a folyékony hűtőközeg a fojtócsövön keresztül a fűtőblokkban található elpárologtató hőcserélőbe áramlik. A hőcserélőben a folyadék gáz halmazállapotúvá válik, hőt vesz fel. A hőcserélőbe belépő levegőben lévő nedvesség lecsapódik rajta, kifolyik az elpárologtatóból és távozik a fűtőegységből. Az elpárologtató hőcserélőjéből gáznemű hűtőközeg a hűtőközeg folyékony frakciójának kis mennyiségével és hűtőolaj cseppekkel keveredve kerül a tartályba, amely az elpárologtató kimeneti csővezetékéhez csatlakozik.
Vevő-szárító. A vevőtest alsó részében egy tartály található, amelyben a hűtőközeggőzből vízgőz abszorbens található, amelyet a szívócsőben lévő speciális lyukon keresztül a nedvességtől megszabadítva hűtőolajjal kevernek össze. A vevőtest felső részén a csővezetékek összekötésére szolgáló szerelvények találhatók. A vevőegység nem javítható, csak szerelvényként kell kicserélni.
A rendszer a felsorolt elemeken kívül magas és alacsony nyomású szelepeket, valamint nyomásérzékelőket tartalmaz.
Rajz. 11.3. A hűtőközeg mozgásának sematikus diagramja a légkondicionáló rendszerben: 1 – klímakompresszor; 2 – kondenzátoros hőcserélő; 3 – fojtószelep (csökkentő); 4 – elpárologtató hőcserélő; 5 – vevő-szárító; 6 – nedvességelnyelő a vevőben; 7 – lyuk a hűtőközeg gőzeinek hűtőolajjal való keveréséhez; 8 – nyomáscsökkentő szelep a kompresszorban; A – nagynyomású folyékony hűtőközeg; B – alacsony nyomású folyékony hűtőközeg; C – nagynyomású hűtőgáz; D – alacsony nyomású hűtőközeg gáz
A hűtőközeg légkondicionálási rendszerben való mozgásának sematikus diagramja az ábrán látható. 11.3.
Figyelem! A légkondicionáló rendszeren végzett minden javítási munkát csak akkor szabad elvégezni, ha a rendszer teljesen lemerült.
Figyelmeztetés! Mivel a hűtőközeg gőzei mérgezőek, javítsa meg a rendszert a speciális klímaszervizektől beszerezhető speciális berendezéssel.
Jegyzet. A légkondicionáló rendszer javításának sajátosságai miatt (lásd fentebb a figyelmeztetéseket) ez az alfejezet csak a fűtési (légkondicionáló) rendszer és a belső szellőzés vezérlőegységének ki- és beszerelését, valamint a kabinba belépő légszűrő cseréjét írja le, mivel a fűtőegység és a légkondicionálás (beleértve a fűtőtest radiátorát) fennmaradó elemeinek eltávolításához az egységet teljes mértékben el kell távolítani a járműből a légkondicionáló rendszer nyomásának csökkentésével.